Óracsörgés negyed négykor
Ma hajnalban, amikor negyed négykor megcsörrent a telefonom órája, sok minden eszembe jutott, csak az nem, hogy jó lenne dolgozni. Hideg, őszi reggelen, inkább az alvást választottam volna. Aztán valahogy csak felkeltem, reggeliztem, s a friss hírek elolvasása után kis Pandámmal a reptér felé vettem az irányt. A vasárnap hajnal okán szinte rekord idő, húsz perc alatt értem be a reptéri parkolóba. Utána biztonsági ellenőrzés, majd egy kávé az aerogroundos magyar-asztalnál. A kinti hideg ellenére egy kis élet már volt bennem. A kávé után bejelentkeztem a munkahelyemen, s megnéztem a mai "műsoromat". Öt járat, benne kettő melegebb égtájakra, két Párizs és a végén egy Amszterdam. Nem tűnt rossznak ,érdekes városok, gépek útvonalak...
A Condor gyönyörű B757-300-asával indult a napom, mely Münchenből Antalyába vitt közel kétszázhetven utast. A tankolás gyorsan megvolt, s rakodás is elkezdődött, majd jöttek az utasok szépen sorjában. Az aligha kellemes reggeli idő miatt a kapitány jégtelenítést kért. Mivel még a téli szezon előtt vagyunk a szárnyak és a vezérsíkok jégtelenítését az állóhelyen végezte az ezzel foglalkozó szolgálat. Pár perc késés lett is miatta, de a biztonság mindenek felett. Pushback után a kapitány nagyon megköszönte munkánkat, amit jó volt hallani a headseten.
A mai első párizsi gép egy kis Airbus baby, egy A318-as volt. A gép külső állóhelyen éjszakázott, s indulás előtt ötven perccel vontatták át az utashidas állóhelyre. A személyzet időben megérkezett müncheni szállodájából, de az utashíd-vezetőre több mint tíz percet kellett várnunk. Szerencsére nem nem volt telt ház a gépen, s különleges utas sem akadt, így a tervezettnél korábban kezdtük meg a gép kitolását az állóhelyről. Pushback után 26L pályához gurult a hófehér kis francia gép, s pár perccel később már a hideg, ködös levegőben volt, hogy egy balkanyar után Párizs felé vegye útját.
A következő Air France gép előtt volt egy kis szünetem, amit egy kis fotózásra használtam fel. Sajnos nem lettek túl jók a képeim, de a reggeli hangulatból egy kicsit talán visszaadtak. Amikor a nap már nagyon jön fel, de hideg és pára van, s a forgalom is éledezik. Gyönyörű színek, érdekes le- és felszálló gépek. Ilyenkor jó egy kicsit nézelődni, beülni a reptéri autómba és hallgatni a Kossuth Rádiót középhullámon...
Kora reggel egy osztrák Embraerrel
Napkelte
A szünet percei gyorsan elfutottak, s már itt is volt a következő Air France járat, ugyancsak kis Airbusszal. A járat nem volt tele utassal, s a gatesek, rakodók is gyorsan dolgoztak. Harmincöt perc alatt megfordítottuk a gépet a személyzet legnagyobb örömére.
Párizs után Punta Cana. Tegnap volt az első igazán hosszú távú járatom, amelyik Münchenből Havannába repített közel kétszázhatvan utast. A már felnőtt korú Boeing B-767-300-as gép a reggeli órákban vissza is érkezett Kubából, s ma már a Dominikai Köztársaság felé vette az irány. Nagy gép, nagy munka, sok érdekesség, s olykor pedig nehézség. Eleinte úgy tűnt, hogy időben fel tud szállni a gép, de közben kiderült, negyven svájci utas Zürichből érkező gépe jelentős késésben. A légitársaság szerencsére úgy döntött, hogy ha húsz perces késéssel el tud indulni a gép, akkor megvárja a hiányzó utasokat. Harminc perccel az indulás előtt megérkezett a zürichi gép, s remek szervezésnek köszönhetően terminálváltással is, de be tudtak szállni a többnyire svájci útlevéllel rendelkező utasok. Persze nemcsak az utasok, hanem a csomagjaik is rendben megjöttek, s gyors átrakást követően már gép hatalmas gyomrában voltak. Végül a várt húsz helyett harminc perces késés lett, de ezt egy egy közel hétezer-nyolcszáz kilométeres úton simán be tudja hozni a gép..
A Condor Boeing B767-300-asa. Tegnap Havannába ment. Hatvan tonna üzemanyaggal szállt fel.
Végül egy KLM járat Amszterdamba. Az időben érkező és személyzetet is cserélő kis Boeing B-737-700 gép nem okozott gondot. Kora délután már szép, napos időben mindennel gyorsan végeztünk, s a fehér-kékben pompázó -nevében- holland királyi gép már indult is a 08L pálya felé.
Szép, de fárasztó nap volt.
