Egy különleges nap
Disznóól
Szokásomhoz híven, mai is korábban jöttem ki a reptérre. Az első -tervezett- gépemig bőven volt idő, az irodistánk megkért, hogy menjek ki a 141-es pozícióra fogadni egy Germania gépet, amelyik Tel-Avivból jön, s már Münchenbe is marad éjszakára. Örömmel mentem ki, mert szikrázó napsütésben, kellemes időben nagyon szeretek a rampán lenni. A német lajstromú Boeingra nem kellett sokat várnom. Miután leszállt a 08L pályára, pár perccel később már be is állt az állóhelyére. A gépből vidám utasok szálltak ki. Meglepett, hogy milyen sok gyerek jött ezzel a járattal.
Miután az utolsó utas is elhagyta a gépet, a személyzettel együtt még gyorsan átnéztük az utasteret, amin igencsak megdöbbentem: ilyen disznólat még életemben nem láttam. Bokáig ért a kosz, kiöntött chips és snack borította a padlót mindenütt. Meg is jegyeztem az utaskísérőknek, talán a sok gyerek miatt lehet ilyen koszos a gép, mire ők azt válaszolták, hogy nem a gyerekek, hanem a szülők miatt néz ki úgy a gép belseje, ahogy. Egészen elképesztő, bizarr látvány volt. Mintha nem is embereket szállított volna ez Boeing. Sok gépet láttam már korábban belülről, de ilyet még sohasem. El nem tudom képzelni, hogy egy négy órás út alatt, hogy lehet ennyit szemetelni. A személyzet mondta, hogy ezen a járaton sajnos nem ritka az ilyen látvány...
Flybe
A következő gépem a Flybe Cardiff - München - Cardiff járata volt. A brit Embraer húsz perccel a tervezett érkezési idő előtt állt be a 181-es külső állóhelyre. Nagyon kevés utast hozott és vitt. Az érkezés és az indulás közötti negyven percből néhányat fotózással töltött a személyzet két tagja. Kedves, fiatal pár egymást fényképezte a gép előtt. Selfivel akartak kezdeni, de felajánlottam nekik, hogy szívesen készítek róluk képeket akár jobb minőségben is. Nem kellett nekik kétszer mondani, s éltek a lehetőséggel. Élvezték a gyönyörű, meleg napos időt. A fotózás után pár perccel meg is érkezett a géphez az utasokat szállító busz, s a beszállítás után hamarosan indult is gép vissza Walesbe. Élmény volt ezen a gépen dolgozni.
Transavia Velencéből
Az idei nyári szezon kezdetétől négy gépet állomásoztat Münchenben a holland-francia fapados, a Transavia. Számtalan népszerű úti célra kínálnak olcsó jegyeket. Régebbi cégemtől, a Havastól ketten is ennél cégnél lettek utaskísérők, s elég gyakran összefutok velük egy-egy járat kezelés során. Ma is így történt, s a Velencéből érkező Boeing B-737-800-as gépen is egy volt kolléganőmet láttam viszont. Örültünk egymásnak, tudtunk egy kicsit beszélgetni és néhány kép is maradandóvá tette az érkezést... :)
Aer Lingus késéssel.
Az írekkel szeretek dolgozni, bár a járatuk nem könnyű, főleg ha késve érkezik. Elvileg harminc perc alatt meg kellene fordítani a gépet, de ez szinte lehetetlen. 170 bejövő és 161 kimenő utasunk volt ma és a gép is késve érkezett. Küzdöttünk, küzdöttünk, siettük, de a szerencse is elpártolt tőlünk: Öt perccel az indulás előtt derült ki, hogy az egyik feladott poggyásszal rendelkező nem szállt fel a gépre, ami azt jelentette, hogy a csomagját is le kellett venni, ez pedig hosszabb időt vett igénybe. Egy olyan konténerből bányászták elő a rakodók a koffert, amiben több mint negyven csomag volt... a végén egy utas és a késői érkezés miatt fél órát csúsztunk az indulással.
Koppenhága, Amszterdam, Transavia.
Ferryflight. A légiközlekedésben így hívják azokat a repüléseket, melyek során egy repülőgép egyik városból a másikba utasok nélkül repül. A holland fapadosnak este jött egy utasok nélküli gépe Koppenhágából, ami egyébként itt állomásozik Münchenben, majd a személyzet átszállt a mellette álló és az útra már előkészített Boeingba, s azzal repültek -ugyancsak utasok nélkül- a holland nagyvárosba. Sok intézni valóm nem volt ezekkel a gépekkel, csak az üzemanyagról kellett gondoskodni, a többi tevékenység ment magától. Mindenesetre élveztem a dolgot.
